Mi mozgatja a devizaárfolyamokat

Örök kérdés, hogyha az ember az esti híradóból értesül egy aznapi fontos gazdasági eseményről, akkor érdemes lehet-e még másnap rohanni az brókercéghez és meglépni az ebből ésszerűen következő piaci befektetést. Többek között erre is választ ad az alábbi fejezet, amelyben azt vizsgáljuk milyen szerteágazó azon információknak és hatásoknak a köre, amelyek az adott pillanatban meghatározzák az árfolyamokat. Megtalálhatják a magyarázatot a Fundamentális megközelítésre, amely a gazdasági háttérre alapozza a döntéseket, és a Technikai elemzések hatásaira is, amelyeknek súlya az elmúlt években exponenciálisan növekedett.

Fundamentális elemzések

A közgazdasági tankönyvek szerint a deviza árfolyamok a gazdaságok egymáshoz viszonyított teljesítményét, illetve az azzal kapcsolatos jövőbeni várakozásokat mutatják. Ez sokáig nagyrészt igaz is volt, ám a piac folyamatos fejlődésével jelentősen módosult a tétel. Tény és való, hogy az alapvető mozgásokban, és különösen hosszú távon nagy szerepe van annak, hogy egyes gazdaságok milyen fejlődési, vagy növekedési szakaszban vannak, illetve, hogy mik a kilátásaik a közeljövőre nézve.

Mára azonban a spekuláció látványos növekedésével a technikai elemzéseknek is nagy jelentőssége lett.

Fundamentális tényezők hatása

Elsődlegesen azonban nézzük meg, hogy a fundamentális hatások, vagyis a tényleges gazdasági események hogyan jelennek meg az árfolyamokban.

Alapvetően két fontos fundamentum van, amely egy deviza értékét, illetve az irányába támasztott keresletet jelentősen növelheti. Az egyik a nagymértékű gazdasági növekedés, hiszen ebben az esetben a külföldi tőke általában befelé áramlik az országba, és ezzel folyamatosan hajtja fel az árfolyamot. A másik a magas kamat, amelynek szintén tőke vonzó hatása lehet, és folyamatos keresletet indukálhat egy deviza iránt. Ám ez utóbbi sokkal inkább a rövidtávú befektetéseket, az úgynevezett forró tőkéket csábítják, amelynek megvan az a veszélye, hogy a lehetőségek romlásával, vagy máshol kedvezőbb befektetéseket találva ugyanolyan gyorsan el is hagyják az adott országot, jelentősen visszagyengítve annak devizáját.

Fontos eleme még a közgazdasági megközelítésnek a vásárlóerő-paritás is. A vásárlóerő-paritás méri, hogy mennyi terméket és szolgáltatást lehet vásárolni egy valutában egy másik valutához mérve, ezzel figyelembe véve a különböző országokban eltérő árakat.

Az elmélet maga – ha részletekbe nem mélyedünk el – egyszerűen hangozhat: két különböző valutának azon összegei egyenlő értékűek, amelyekért azonos tömegű árut lehet vásárolni.

A vásárlóerő-paritás alapvetően nem mutatja meg a devizák mozgásának, vagy várható mozgásának irányát, de jól jellemzi az egymáshoz viszonyított alul-, illetve túlértékeltséget, még akkor is, ha ezt a gazdaság fejlettségével, és növekedési ütemével is érdemes együtt figyelni.

Érdekesség: Az Ecomonist magazin által számolt Big-Mac index alapvetően jól mutatja be a vásárlóerő-paritás jelentősségét. A mellékelt táblázatban látható, hogy ugyanazért a szendvicsért mennyivel többet kell fizetni ha Dániában koronáért vásároljuk meg, mint ha Magyarországon forintért. A devizák ilyen módon mért, egymáshoz viszonyított alul-, illetve felülértékeltsége olvasható a százalékos értékekben, egy dollár alapú összehasonlításban.

Emellett persze számos szempontot lehet figyelni, amely rövidebb-hosszabb távon pozitív vagy negatív hatással van egy deviza árfolyamára de ezek a fontos elemek sosem szabad, hogy háttérbe szoruljanak.

Fundamentális hatások napjainkban

Manapság azonban, a piac jelentős felgyorsulásával a fundamentális hatások is sokat változtak. Amellett, hogy természetesen továbbra is vannak olyan elemzések, melyek 2-3, vagy akár 5-10 éves távlatban ténylegesen a makrogazdasági teljesítményeket hangsúlyozva próbálják meg a jövőbeni árfolyammozgásokat meghatározni, (és gyakorta érdemes is figyelembe venni ezeket az érveket) a kereskedési hangsúly sokkal rövidebb távra szűkült be. Nagyon kevés az olyan befektető, aki ennyire hosszú időhorizonton gondolkodik, és ezt az irányt sajnos a legutóbbi válság is csak erősítette. Vagyis a makrogazdasági híreknek és eseményeknek is elsősorban a rövidtávú hatását figyelik a befektetők. Ez a gyakorlatban sokszor úgy néz ki, hogy egy fontos adat nyilvánosságra hozásakor, mélyebb elemzések nélkül csak az számít, hogy az éppen aktuális várakozásoknál jobb lett az eredmény, vagy rosszabb. Ennek hatására mozdulnak el a deviza árfolyamok is.

A másik fontos hatás, ami szintén erősödött a 2008/09-as válsággal, az egyfajta globalizációs folyamat a devizák esetében is, vagyis lényegesen nagyobb az egymásra utaltság, a korreláció az egyes devizák, illetve devizapárok között, mint korábban, és kevésbé vehetőek figyelembe egy-egy ország teljesítményének önálló hatásai.

Sokszor hallhatjuk a forinttal kapcsolatban is, hogy a térség devizáival együtt mozgott, ami annak köszönhető, hogy a legnagyobb befektetők, akik az árfolyamokra hatással vannak, általában bizonyos piacokat csoportban figyelnek, a befektetéseikben ezen csoportok súlya van korlátozva, és ezért az ebben lévő országok egymásra utaltsága még akkor is igen nagy, ha a tényleges gazdasági folyamataik más pályán mozognak.

Érdekesség: Az alábbi táblázat a fundamentális hírekre alapozó üzletkötők alfája, és omegája, amely megmutatja az adott napra várható valamennyi fontos makrogazdasági adatok, az elemzői várakozásokat és a legutóbbi időszakra vonatkozó értékeket.

Technikai elemzések

A technikai elemzés fogalma

A technikai elemzés kizárólag a piaci adatok, azaz az árfolyam és a forgalom figyelembe vételével határoz meg trendeket, vagy rövid távú árfolyammozgásokat. A fundamentális elemzéssel ellentétben egyáltalán nem foglalkozik az okokkal, azaz a makrogazdasági háttérrel, hanem csakis a végeredménnyel: a kialakuló árakkal. Azt feltételezi, hogy egy adott pillanatban az árfolyam az addig elérhető összes információt már magában foglalja. Az elemzés lényege, hogy a múltbéli eseményeket, illetve reakciókat figyelembe véve próbál meg következtetni a jövőbeni eseményekre, amelynek elsődleges eszköze a grafikon, vagy chart. (ebből adódik a chartista elnevezés is) Ennek sok formája ismert, de mindegyiknek a kulcsa, hogy egy bizonyos időszak árfolyammozgását jeleníti meg x tengelyen az időpont, y tengelyen az árfolyam formájában.

A sok éves tapasztalatok és elemzések alapján számos megközelítés alakult ki, és ezek hátán rengeteg technikai eszköz, amelyek mindegyike valamilyen módon az árfolyamok előrejelzésére szolgál. Természetesen itt egy statisztikai megközelítésről beszélünk, tehát a legtöbb eszköz úgy működik, hogy ha 10 esetből 6-szor igazolódik, akkor már hatékonynak mondható. Itt sincsenek biztos előrejelzők, de sok eszköz van, ami jól használható. Különösen jól működhet, ha az adott eszközöket esetleg kombináljuk, és mikor már több szempontból is megerősödik a vélekedés, akkor a statisztika tovább javítható.

Mivel csak önmagában a technikai elemzésről hosszú köteteket lehetne írni, most ebben az ismertető füzetben nem is próbáljuk meg részletesen bemutatni az olvasóknak ezt a fegyvert, csupán néhány alapgondolatot írunk le róla, hogy érzékelhető legyen az árfolyammozgásokban tapasztalható jelentőssége. (a második kötetben részletesebb bemutatás is található)

A technikai elemzés legnagyobb előnye, hogy gyorsan és könnyen használható, nem kell hozzá sem sok diploma, sem a gazdasági folyamatok hosszas értelmezése. Manapság a legegyszerűbb kereskedési szoftver is képes bizonyos grafikon elemző módszereket megjeleníteni, és ebből egy kis tanulás után levonhatóak a következtetések. Ám talán ez adja az egyik legnagyobb hátrányát is a technikai elemzésnek, hiszen az értelmezés sok esetben szubjektív elemeket tartalmaznak.

A technikai elemzés eszközei

A technikai elemzés 3 fő eszköze különböztethető meg:

- a trendek, amelyek egy hosszabb időszakot figyelembe véve alakulhatnak ki az árfolyam tartósabb egyirányú mozgása esetén.

- az indikátorok, melyek általában valamilyen matematikai képlet segítségével számolhatók az árfolyamokból, és bizonyos értékek elérésével, vagy az árfolyamhoz viszonyított mozgásával adhat előrejelzést.

- az alakzatok, amelyek a grafikonon megjeleníthető geometriai formák, és általában az ezekből való kilépések iránya illetve mértéke az ami prognosztizálható a múltbéli hasonló viselkedések alapján.

A tényleges statisztikai eredmények mellett, a nagy likviditással rendelkező piacokon (így a devizapiacon különösen) egyszerűen a tömeghatás miatt is jól működik a technikai elemzés. Gyakorlatilag egyfajta önbeteljesítő hatást érzékelhetünk, hiszen ha sokan figyelik, és - a szubjektív elemek ellenére is – adott helyzetben sokan jutnak azonos következtetésekre, akkor ezek elvezethetik a piacot abba az irányba, amit a technikai elemzés sugallt.

A technikai elemzés alapfogalmai

A grafikonok elemzéséhez szinte megszámlálhatatlan eszköz áll már rendelkezésre, és elemzők illetve befektetők vérmérséklet és múltbéli tapasztalok alapján válogathatnak, hogy ki miben hisz, mi az amit leggyakrabban használ. Természetesen itt is megvannak azok az alapok, amelyeket mindenképpen ismerni kell ahhoz, hogy egy technikai elemzést egyáltalán érdemes legyen elolvasni valakinek. Ezeket próbáljuk most, inkább csak említés szintjén végignézni.

Néhány grafikon megtekintése is elegendő ahhoz, hogy észrevegyük, gyakran vannak olyan árfolyamszintek, amelyeken hosszabb időn keresztül nem tud átjutni az árfolyam, vagyis rendszeresen kisebb nagyobb mértékben visszapattan róla. Ezeket nevezzük támasznak (support), vagy ellenállásnak (resistance). Az elnevezések közti különbséget az adja, hogy alulról (támasz), vagy felülről (ellenállás) jelent-e korlátot az adott szint az árfolyam mozgásának. Amennyiben egy ilyen szinten, többszöri kísérletezés után mégis átjut az árfolyam akkor beszélünk kitörésről, ami fontos eleme a technikai elemzésnek, és sokszor hosszabb távon is irányt adhat a mozgásoknak.

Amikor az árfolyam tartósabb ideig azonos irányba mozog, akkor beszélünk trendről, amelyet legtöbb esetben egy trendcsatorna határol be, vagyis az árfolyamgörbe alsó pontjainak és felső pontjainak párhuzamos vonallal történő összekötése. Ha már trendekről beszélünk, akkor nem maradhat ki a korrekció fogalma sem, amely a trend irányával ellentétes, átmeneti mozgásokat jelenti. A korrekciók mértékét gyakran egy híres XIII. századi matematikus, Leonardo Fibonacci nevével hozzuk összefüggésbe. Az általa felfedezett számsorozatnak több felhasználása is van a technikai elemzéseknél, a leggyakoribb talán a Fibonacci vonalak, amelyek százalékos mértékben határozzák meg egy trend korrekciós szintjeit.

Érdekesség: A Fibonacci számsorozatnak is az alapját képezi a sokak által talán jobban ismert aranymetszés. Ez a természetben és művészetben is megfigyelt arány matematikailag a következőképpen néz ki: (1+√5)/2

Aranymetszés a természetben, és Fibonacci szintek a grafikonon.

Az indikátorok száma is folyamatosan növekszik az elemzések és elméletek bővülésével, de itt is csak a két legnépszerűbbet emeljük most ki az alap ismeretek elsajátításához.

A mozgóátlagok (Moving Averages)lényege, hogy az általunk megválasztott időintervallumon belül átlagolja az árfolyamok értékeit, és ennek megfelelően a legrégebbi adatok kiejtésével, folyamatosan változik az idő előre haladtával, vagyis a grafikon x tengelyének irányába. A mozgóátlagok segítségével általában trendek változását vagy kialakulását lehet előre jelezni.

Az RSI, az angol Relativ Strenth Index rövidítése, ami magyarul relatív erősséget jelző index, de általában az angol rövidítés használatos a magyar szakzsargonban is. Lényege, hogy az adott instrumentum felfelé és lefelé történő mozgásainak arányát méri százalékos formában, ezzel jelezve egy adott termék túladott, vagy túlvett állapotát.

Érdekesség: Egyre növekszik azoknak a rendszereknek a száma, amelyek megpróbálják emberi beavatkozás nélkül, pusztán matematikai képletekkel, algoritmusokkal kihasználni a technikai elemzések lehetőségeit. Ez annyit jelent, hogy egy program segítségével általában meghatározott számú devizapárt kísérnek figyelemmel, és amennyiben az árfolyamok mozgása valamely algoritmizált technikai indikátornak megfelelően alakult, akkor a rendszer jelzést ad, hogy érdemes vásárolni, vagy eladni. Ennek hatására még nagyobb jelentőssége lehet bizonyos technikai árfolyamszinteknek.

Tőkeáramlás

Habár a spekulatív szerepvállalás növekedésével látványosan csökkent a devizapiacokon a tőkeáramlások hatása, mégis bizonyos időszakokban és helyszíneken komoly tényezővé is válhatnak, és mindig érdemes szem előtt tartani a hosszabb távú befektetések esetén.

Mint az 1.3. fejezetben már írtunk róla a devizapiac szereplői között jelen vannak az Export és Import cégek, amelyek folyamatos deviza váltási kényszerükkel kis mértékben befolyásolhatják a piacot. Manapság azonban már inkább fordítva alakul a helyzet, vagyis az Export és Import cégek kénytelenek védeni magukat a túlzott deviza mozgásokkal szemben, hiszen még a nagyobb cégek forgalma is csak elenyésző az egész piachoz képest.

Ellenben a tőkeáramlások iránya már lényegesen nagyobb súlyt jelenthet, hiszen ez akár egy hosszabb távú folyamatot is végigkísérhet. Habár ide tartoznak a nagyobb cég felvásárlások is, amik egyszeri, de annál jelentősebb összeg konvertálását okozhatják, alapvetően a befektetéseket kereső tőkemozgás az, amire érdemes odafigyelni. Ha ugyanis például a japán tőzsdén extra profit lehetőséget látnak a befektetők (befektetési alapok) és elkezdenek nagyobb tőkéket átcsoportosítani a távol-keleti piacra, akkor ez értelemszerűen együtt jár a japán jen vásárlásával is és ezáltal erősítheti a szigetország devizáját.

Adott időszakokban tehát mindenképpen érdemes odafigyelni, hogy melyek lehetnek azok a piacok, amelyek egy-egy átcsoportosításnál kiemelt figyelmet kaphatnak a nagyobb befektetési társaságoktól, de mégegyszer hangsúlyozni kell, hogy mindezek a napjainkban megfigyelhető devizapiaci volumennek már csak töredékét jelentik, és ezért a hatásuk is megkérdőjelezhető.

A következő grafikonokon látható, hogy a feltörekvő piacokra 2009. április és októbere között történt beáramló tőke növekedésének hatására hogyan alakult a feltörekvő piacok részvényindexeinek átlagos értéke. Vagyis itt egyértelműen megfigyelhető az összefüggés a növekvő tőkebeáramlás és az emelkedő árak között. Végül ennek fényében látható az EUR/HUF árfolyamának alakulása is.

Vissza     Tovább